Zsömlével úgy döntöttük, hogy stílusosan kellene lezárnunk az évünket, ezért ellátogattunk Budapest második csillagos éttermébe az Onyxba(első a Costes). Egy halom infót találtok a helyről a neten, ha érdekel Titeket, most jöjjön Bucsus beszámolónk:

Előkészület:

ZSömle: Rendesen rápörögtünk a témára! Nem minden nap megy egy bucsus egy Michelin csillagos étterembe, még menüzgetni se :) .Próbáltuk is a jobb formánkat hozni, nagy örömömre még Milán is otthon hagyta a mackóját, és kicsípte magát, mint Szaros Pista Krisztus nevenapján. Mi megadtuk a tiszteletet az Onyxnak, kíváncsian vártuk mit kapunk vissza.

Milán: Már régóta tervezgettem, hogy kipróbálok, ellátogatok egy ilyen csúcsgasztronómiai fellegvárba. Zsömlét nem sokat kellett győzködnöm, hamar beadta a derekát, 12-re foglaltunk asztalt, kiöltöztünk és egy percet sem mertünk késni. 

Belső tér:

ZS: Elegáns volt, amint megláttam hol vagyunk, már örültem is,hogy nem vettük lazára a figurát és egy inget azért magunkra húztunk. Pöttyet giccses volt, de jól állt neki. Már több száz évvel ezelőtt is ilyen lehetett egy elegáns étterem vagy kávézó az én elképzelésem szerint.

M: Bevallom őszintén, nekem nem tetszik annyira az enteriőr, sokkal inkább kultiválom az egyszerűbb, letisztultabb berendezést, kiegészítőket. Ha már elegancia akkor sokkal inkább a nyáron bezárt Babel Delicate belső tere! No de azt elismerem, hogy tényleg impozáns és jó érzés ilyen környezetben elkölteni az ebédet, illik a giccs a Csillaghoz, az árakhoz, az ételekhez, a személyzethez, a Vörösmarty térhez.

Előétel:

ZS: A céklakrém levest választottam, amit még sohasem ettem, de még csak nem is hallottam róla, hogy bárki is ezt főzné vasárnap a húsleves helyett, igazság szerint abszolút nem vagyok leveses, nem is vártam sokat tőle, tehát lekanalaztam szorgalmasan, konstatáltam, hogy extra a cucc, és már vártam is a husit.

M:3 db mini burgonya, egyiken valami zöld, talán vizitorma, a másikon tejföl, harmadikon pisztrángkaviár, körülette a selymes céklalé. Tetszett, hogy az olyan hétköznapi, puritán hozzávalókat mint a cékla vagy a tejföl megkoronázták a kaviárral. Imádom a kaviárt, mindegyik kis gyöngy falatonként elrepít egy pillanatra valamely kis kikötőváros tengerpartjára.

Főétel:

ZS:Gyöngytyúkmellet választottam házi nudlival és sütőtök pürével. Nagyon kíváncsi voltam, mi újat tudnak kezdeni a száraz csirkecseccsel, mert ebből a húsból azért nem sok klasszikus gurmét fogást készítenek napjainkban. A hús jó vastag volt, mint egy bélszín steak, a tetején Istenien megpirították a bőrt, és olyan omlós és szaftos volt amilyet még sohasem éreztem. A köretek maximálisan emelték az étel színvonalát, egy baj volt vele, hogy jó bucsusként ettem volna még pár adagot. Csillagos ötös!

M:Az enyém sügér volt, babos chorizós ágyon, salival. Chorizó spanyol kolbi, nagyon keveset adtak belőle, de rájöttem, hogy hal mellé nem is illett volna nagyon elnyomta volna az ízét. Tökéletesen megsütött kis szeletet kaptam, vagyis ropogós bőr, omlós, fehér hússal. Bizton állítom: életem legfinomabb kajája volt ;)

Desszert:

ZS:Nem győztük egymást túlszárnyalni dicséretekben evés közben. Csokitorta volt mangó variációkkal. Mocskos mennyire passzoltak egymáshoz, és mennyire finom volt.

M: Mangóvariációk között volt mangóhab pisztáciamorzsával, ezt egy külön kis kupicában kaptuk, mangóleves(a torta körül) és mangó sorbet a tortán. A torta szelet nagyon krémes volt az alján egy kis kriszpi, mogyorós réteggel.

Kiszolgálás:

ZS:Simán hozták a Michelin csillagos szintet(bár nem tudom milyen is az pontosan, de valami hasonló az biztos), külön ember minden szerepkörre, külön az italokra külön a tálalásra, végig nagyon figyelmesek, és diszkrétek, maximális profizmus. Nem éreztették, hogy kis csirák vagyunk, mert ide többnyire azért a TOP100as üzletemberek térnek be egy laza ebédre. Minden fogást egyszerre szervíroznak, ezért egy asztalnál simán ügyködnek akár négyen is. Minden ételről ismertetik a tudnivalókat.

M:5-en nyalják a seggünket egyszerre!? Erre csak annyit tudok mondani: mert megérdemeljük...

Végső értékelés:

ZS:Nagy élmény volt, nem csalódtam, csak pozitívan. A menü ára majdnem 4 ezer forint volt, ami elég húzós még hónap elejére is, de ha tehetitek egyszer mindenképpen menjetek el, mert nagy élmény lesz. Kemény volt ilyen beszélgetéseket elcsípni, hogy a "Szent Jakab kagyló ugye Írországból van"? Halkan hozzáteszem a vacsora menü ára 20 ezer, tehát estére egyenlőre marad a májkrémes kenyér lilahagymával. Barátnőt évfordulóra ide hozzátok, ne a Cinema Citybe, mert ha minden szart megvesztek a büfébe már egálba jöttök ki, kis túlzással.

M:Tutira megyek máskor is! Ilyen élmény után hasonlóan érzem magam, mint Fejes Endre főhőse a Jó estét nyár, jó estét szerelem! című művében: robotolok hetekig, zsíroskenyeret eszek és vizet iszok napokig, hogy utána egy pár órára király lehessek, próbáljátok ki, megéri! 

Minden Bucsusnak sikerekben gazdag, boldog Új évet kíván: Milán és Zsömle

-->